Lemi Ymel

Sweet Poison

A s�t�t �jszaka csendj�t �lvezet hangja zavarta. A kis tavacska partj�n, verejt�kez� testek olvadtak �ssze, hogy egy�tt �rj�k el a v�get; az eg�szet; a mindent. A n� k�jesen sikongott, ny�g�tt, m�g partnere hangosan lihegett. Egym�st falt�k ajkaikkal. Nyelv�k t�ncolt, �lelkezett. Kezeik szint�n �lel�en egym�sra borultak. A n� fekete haja izzadts�gt�l csatakosan ter�lt sz�t �s egy kev�s jutott arc�ba is. A f�rfi n�ha m�lyet szippantott bel�le ezzel fokozva izgalm�t. El�rt�k a cs�csot. Egyszerre szakadt ki bel�l�k az �lvezet hangja. Vonagl� test�k lassan lenyugodott. Egym�shoz hajoltak egy fal�snyi szenved�lyre, egy harap�snyi gy�ny�rre, egy �letnyi j�ra. Cs�kjuk m�ly volt. Sz�tv�ltak. N�m�n fek�dtek egym�s mellett. Szenved�ly szikr�zott k�r�l�tt�k, �m nem engedtek a cs�b�t�snak. Csak fek�dtek, szorosan egym�s mellett. Hossz� perceken kereszt�l. A n� t�rte meg v�g�l a b�k�t.

- Most el fogsz menni?

Ism�t n�mas�g vette be a teret, mag�nak k�vetelve mindent. A f�rfi felk�ny�k�lt �s szerelmese barna szemeibe meredt. Aranysz�n �risze bep�r�sodott a vonz�-tagl�z�, szenved�lyess�gt�l, mit a m�sik szemp�r sugallt.

- El kell, menjek. �rtsd meg Kagome. Nem akarok olyan lenni, mint az ap�m.

- De hisz akkor mit �lt�nk �t? Mit �l�nk �t m�g most is? Csak annyi, hogy a szemembe n�zel, �s �n viszont l�tom a te szemed. Ott fortyog a v�gy! Mi�rt nem engedsz neki? – sir�nkozott Kagome.

- El fogom felejteni ezt az eg�szet. Nem akarom, hogy olyan legyek, mint az ap�m. De amit�l jobban f�lek, hogy te olyann� v�lsz, mint Izayoi.

Kagome szem�ben k�nnyek jelentek meg. Sesshoumaru nem t�g�tott el a s�r�st�l vonagl� testt�l. �t�lelte kedves�t �s h�t�t simogatva vigasztalni kezdte.

- Bocs�ss meg. Nem akarom, hogy fontos l�gy sz�momra, mert ha elvesz�telek, �n belepusztulok a f�jdalomba.

- De �n veled akarok maradni! – zokogta elhal�n a miko – Veled �r�kk�! Osztozni a f�lelemben, gy�l�letben, bossz�ban, ahogy a szeretetben, szerelemben �s v�gyban is. Eggy� akarok veled v�lni. T�ged akarlak!

- �n is �rted akarok lenni, de nem lehet, �rtsd meg. Nem akarom �t�lni azt a f�jdalmat, amit akkor �rezn�k, ha megl�tn�m az �lettelen tested; vagy ha el�ttem �ln�nek meg. Nem b�rn�m elviselni!

- Most sem lenn�l k�pes. Akkor mi�rt nem engedsz k�zelebb? Mi�rt nem engedsz a sz�vedbe, lelkedbe, bels�dbe, hogy eggy� legy�nk? Mert �n mindenn�l jobban akarom!

- Nem lehet Kagome… - szor�totta mag�hoz er�sen a n�t – nem lehet!

Ism�t cs�ndbe burkol�zott a t�j. A k�t test eggy� v�lt ism�t, �m most a f�jdalomt�l vez�relve. Szorosan �lelt�k egym�st. Nem engedtek egy pillanatot sem elveszni. �gy tal�n meg�ll az id�. M�g ak�r el is rep�l felett�k, de �k �gy kiv�rj�k a v�g�t. A miko halk zokog�sa abbamaradt. Tal�n �r�k teltek el, mire sz�hoz jutott a n�.

- Mi�rt suttogtad azokat a szavakat? Csak az�rt, mert akkor �gy gondoltad, vagy mert most is �gy gondolod?

- Komolyan gondoltam. Minden egyes l�gv�telt komolyan gondoltam, amit r�d leheltem. Minden �rint�st, cs�kot, mindent komolyan gondoltam. S�t. Most is �gy gondolom. De nem lehet, m�gha akarom is. M�gha tiszta sz�vemb�l akarom is.

- Azt mondtad, nem fogsz elhagyni. Olyan k�zel s�gtad a f�lembe, hogy szinte szikr�ztam t�le. De most el akarsz menni. Gy�l�lhetn�lek! – s�rta el mag�t ism�t Kagome. F�l�llt szerelmese mell�l �s a sima v�z t�kr�hez s�t�lt. Meztelen teste visszaj�tszott a csillagok �s hold �ltal megvil�g�tott t� felsz�n�n. Sesshoumaru mell��llt �s �tkarolta derek�t.

- Gy�l�lj. Feledj el. �ss el m�lyen a tudatodban. Nem akarom, hogy a sz�ved �s a lelked ellepje a m�reg, melyet a mag�ny �s szomor�s�g sz�lt. Ne eml�kezz r�m, erre az �jszak�ra �s l�gy boldog. K�rlek!

Kagome kit�pte mag�t a forr� kar ketrec�b�l �s h�tr�lt n�h�ny l�p�st.

- Hogy k�rhetsz ilyet ezek ut�n?! Ne tedd ezt velem, k�rlek! �n k�rlek! Cs�koltuk, �lelt�k, im�dtuk egym�st. Ezt feledjem? Soha! Ink�bb m�rgezem magam. De nem szomor�s�ggal. �des �lommal. �jra �s �jra �lmodom ezt az �jszak�t. Ism�t a karjaidba d�l�k; ajkad, nyakad, mellkasod cs�kolom �s simogatlak.

Sesshoumaru k�zeledett. Kagome egy l�p�st ism�t h�tr�lt, majd a f�rfi �l�re rohant. A lend�let hanyatt d�nt�tte �ket. Nem volt meg�ll�s. Ism�t falt�k, �lelt�k, simogatt�k egym�st. Test�k �t�szott a forr�s�g tenger�n. A n� sikoltott, m�g partnere felny�g�tt. Leborultak a f�re. A hegyek t�voli cs�csai m�g�l halv�ny dereng�sbe vonta a csillagokat a nap f�nye. A k�t test nem v�lt sz�t. Csak suttogtak, nehogy fel�bredjenek az �lomb�l. Az �des �lomb�l.

- Szeretlek Kagome. �r�kk�n �r�kk� szeretlek. Soha sem fog senki, n�lam jobban szeretni. Nem engedem, hogy valaki n�lam jobban szeressen.

- �n is szeretlek, �s nem akarom, hogy sz�tv�ljunk. �lj�nk egy�tt, egy testk�nt, egy l�lekk�nt. Egy�tt, �r�kk� egy �des �lomban. �des m�reg j�rjon �t minket. �jra �s �jra adjuk �t magunkat ennek a vads�gnak.

- �r�kk�. Nem akarok m�st. Veled maradok. Legy�nk egy�tt az �des m�regben… a szerelemben… �r�kk�…